A növények a vizet a tápanyagok felvételére, szállítására, testük felépítésére és hőszabályozására használják föl. Az optimális vízmennyiség biztosítása a növények ápolásának talán legnehezebb feladata.
A túlöntözés alattomos módon okoz igen nagy károkat. A talajból a víz kiszorítja a levegőt, ezzel a gyökerek hiányos és lassú működését eredményezi. A talaj nedvessége kedvez a károsító baktériumoknak és gombáknak, tehát a túlöntözés fokozza a fertőzésveszélyt. Bőséges vízellátás következtében a növényi szövetek lazábbak, sérülékenyebbek lesznek, tehát a fertőzéseknek kevésbé tudnak ellenállni. Ebben az állapotban következnek be leggyakrabban a baktériumos és a gombás fertőzések a száron és a levélen is.
Az öntözés mértéke különböző dolgoktól függhet: hely környezeti viszonyaitól és- a növény nagyságától is. Meleg szobában vagy a fűtőtest közelében elhelyezett növényeket sokkal gyakrabban öntözzük, mint a hidegebb helyen lévőket. A téli nyugalomba vonult növények alig igényelnek öntözést. A frissen átültetett növényeket csak mérsékelten öntözzük
Tudnunk kell azt is, hogy míg az agyagcserép a felesleges vizet képes fölszívni és elpárologtatni, addig a műanyag cserép erre nem képes. Mindkét típusú cserépben szép növényeket nevelhetünk ha nem rutinból öntözünk hanem odafigyelve, az egyes egyedek talaját egyenként megvizsgálva döntünk a víz mennyiségéről.
Sokféle virágföld kapható a kereskedelemben, a tőzeges keverékek hamarabb kiszáradnak, mint a nehezebb típusok Ha néha kiszárad a földlabda, a növényt cserepestől állítsuk pár percre a vízbe, hiszen hiába locsoljuk ha a réseken át kiszalad a víz a cserépből.
A tapasztalatok szerint azonban a legtöbb baleset nem a kiszáradásból, hanem a túlöntözésből fakad. Mikor a növény gyökere felmondja a szolgálatot a pangó víz miatt, :a felső részek ugyanúgy hervadnak, mintha kiszáradt volna. Megesik, hogy látva a hervadó növényt, még alaposabban, bőséges vízadagokkal kezdik locsolni, mint annak előtte. A szemmagasság fölé elhelyezett növények alátétjére nem látunk rá, ezeket bizony szükséges székre, létrára felállva ellenőrizni.
Manapság a szebbnél szebb kaspók a helyezett növények vannak a legnagyobb veszélyben. Legtöbb kaspó nincs kilyukasztva, s mivel fentről nem lehet rálátni, alul felgyülemlik az alattomos pusztítást végző pangó víz. Ellenőrizni kell a talaj állapotát: könnyű módszer, ha megemeljük a növényt, és a súlyából érezzük, mennyire nedves vagy száraz.